Közéleti ember (1944-1977)

Az 1940-1950-es évektől a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán a falusi építészet elméleti és gyakorlati terveit tanította. 1945-től a főiskola dékánja, majd 1953-ig a tanára volt. 1945-től a Magyar Népi Szövetség megyei elnöke, a Romániai Magyar Képzőművész Szövetség elnöke, és a Műemlékvédő Bizottság tagja. 1946-1948 között országgyűlési képviselő. 1948-1949 között a Világosság című kolozsvári lap belső munkatársa volt.
1947-ben elkészítette a Petőfi síremlékek terveit, majd a magyarkályai református templom és fehéregyházi kultúrház terveit. 1948-ban tervei alapján épül meg a kolozsvári református templom, elkészíti a csernakeresztúri református templom kiviteli terveit és a rákosdi és magyarbikali kultúrház terveit. 1951-ben Székely népballada kötetet szerkesztett a Haladó Hagyományok című könyvsorozat részére.
Az 1952-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulása után kereskedelmi iskolát és internátust tervezett Sepsiszentgyörgyre. Majd 1954-ben tanulmányt írt A kollektív gazdaság üzemi épületberendezései címmel. 1957-ben jelent meg Mezőgazdasági építészet című munkája, mely az 1948-1949-es tanév előadásait tartalmazza. Ebben az évben került bemutatásra a Budai Nagy Antal című színjátéka, amihez plakett tervet és díszletet tervezett. Lefordította Buhennov és Gogol műveit.
1958-ban Budapesten tartott előadásokat. 1959-ben református parókiát tervezett Farnasra és Magyardécsére, amik megvalósultak. A kalotaszentkirályi és és csucsai református parókia tervei sikertelenek maradtak. Utolsó elkészült épülete a misztótfalusi református parókia.
1962-től visszavonultan élt, 1963-ban infarktussal kórházba került. 1966-ban Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává választják. 1968-ban az Államtanács a Kulturális Érdemrend I fokozatával tüntette ki.
1969-ben Hármaskönyv címmel jelenik meg kötete. 1973-ban meghal felesége, ekkor lányához és testvéreihez költözik és ez év decemberében jelenik meg a Székely balladák. 90-ik születésnapján Augusztus 23 érdemrenddel, Gyémántokkal ékesített Zászlórend I fokozatával tüntették ki. 1977. augusztus 24-én a reggeli órákban hunyt el, sírja a kolozsvári Házsongrádi temetőben található.
Halála után 1989. decemberében Siklód lelkipásztora elővette a fiók mélyéről a Kós Károly által 1948-ban tervezett református templom terveit. 1990-ben az ott élő emberek hozzákezdtek az építkezéshez, amely a tervek alapján szorosan kötődik a tájegység építészetére jellemző formákhoz. Az építkezés 1994-ben fejeződött be.
Közéleti ember Közéleti ember