A Csíksomlyói KALOT-ház

Általános jellemzők:

A Csíksomlyói kegytemplommal szemben található kőépületet Hargita megye műemlékeinek 1992-es hivatalos jegyzéke alapján műemléképületként tartják számon. A Csíksomlyói KALOT-házat Kós Károly tervezte a római katolikus egyház megrendelésére. 1941-ben kezdték építeni, a ferences rendháztól kapott telken, a Csíki Magánjavak, a székely közbirtokosságok, valamint a magyar állam által nyújtott anyagi támogatással. Az építkezés kivitelezője, a csíkpálfalvi Ferencz S. Imre építészmester volt. Kós Károly szerette megfigyelni az építkezésen levő munkálatokat, ezért sok időt töltött Csíksomlyón. Az épület lineáris felépítésű három pavilon egy fedett tornác köti össze. Az iskola Teleki Pál miniszterelnök által szerzett anyagi támogatásból kezdte meg tevékenységét. Mivel a biztosított anyagi keretből nem sikerült befejezni az építkezést, így más forrásokat is felhasználtak a költségek fedezésére. A Molnár István táncoktató által vezetett nagy sikerű 1943-as európai turné alkalmával begyült összeg egy részét is a népfőiskola építésének befejezésére fordították. Dr. Kováts Károly főispán közbenjárására kiutalt százer pengős adományt szintén arra a célra használták fel.


Épület a múltban:

1942 őszétől ebben az épületben működött a KALOT Székely Népfőiskola, amelynek céljai között szerepelt a népi mesterségek fellendítése, a misztériumjátékok felújítása és a híres Kájoni-nyomda újraindítása. A KALOT Székely Népfőiskolában a fiúk általános műveltséget, hittant, erkölcstant, számtant, mértant, történelmet, földrajzot, néprajzot, népi hagyományokat, mezőgazdaságtant, egészségtant tanultak. Ugyanakkor népdalok, népballadák gyűjtésével is foglalkoztak. A Népfőiskolán három típusú tanfolyam működött: közművelődési- és faluvezetői képzés, ugyanakkor fafaragászati tanfolyamot is tartottak Szervátiusz Jenő vezetésével. A faragóiskolában készült tárgyak eladásával fedezték a tanfolyam költségeit, később elvállalták egy-egy templom berendezésének elkészítését is. A Csíksomlyói Népfőiskola nemcsak a tanulni vágyó székely ifjaknak adott helyet, hanem a falusi lányoknak is. 1941-ben Zakariás Flóra szociális nővér irányításával megalakult a Csíksomlyói KALÁKA Leánynépfőiskola. A lányok hittant és erkölcstant, népi hagyományokat, népdalokat, magyar irodalmat, honismeretet, történelmet tanultak. Az elméleti oktatás mellett elsajátították a háztartástant, családi nevelést, egészségtant, szabászatot, ugyanakkor főzőtanfolyamon is részt vettek. Vasárnaponként a KALOT-egylet legényeivel a néptáncot gyakorolták. A székely ifjak Csíkszeredában és környékén, Gyergyóban, Kovásznán tartottak előadásokat, ugyanakkor Budapesten is bemutatkoztak. A háború végén a Kalot Népfőiskola tevékenysége is megszűnt. Az épületet kezdetben a német hadsereg vette át, később államosították és átadták a tanügynek. 1947-1948. között gimnázium, 1948-tól 1949-ig általános iskola működött benne. 1949-ben az épületegyüttes a Gyermekotthon tulajdonába került és csak 1991-ben sikerült az egyházi tulajdonba visszahelyezni.


Az épület napjainkban:

1990 után a KALOT-ház újabb szárnnyal bővült, 1997-ben fedett folyosóval kötötték össze, az egy évvel korábban épült Jakab Antal Tanulmányi házzal. Napjainkban az épületben a Gyulafehérvári Caritas Csíkszeredai Kirendeltségének irodái és Otthoni Beteggondozó Szolgálata, a Caritas “Venczel József” Vallásszociológiai Intézete, valamint a Jakab Antal Tanulmányi Ház előadótermei működnek.

A Csíksomlyói KALOT-ház A Csíksomlyói KALOT-ház
A Csíksomlyói KALOT-ház A Csíksomlyói KALOT-ház